Persovdnasuodjalusjulggaštus

1) Oanehaččat Loahppaduođaštusportála birra

Loahppaduođaštusportálain sáhtát ieš viežžat iežat bohtosiid alit oahpus, ja juogadit daid oahppobáikkiiguin, vejolaš bargoaddiiguin ja eará relevánta oasálaččaiguin. Loahppaduođaštusportála sihkkarastá ahte bohtosat mat juogaduvvojit leat riekta.

2) Dán persovdnasuodjalusjulggaštusa birra

Dát persovdnasuodjalusjulggaštus čilge mo Unit - Alit oahpu ja dutkama DGT ja oktasašbálvalusaid direktoráhtta gieđahallá du persondieđuid Loahppaduođaštusportálas. Dán persovdnasuodjalusjulggaštusa ulbmil lea addit dieđuid dutnje vai dieđát makkár personsuodjalusdieđut gieđahallojuvvojit, mo dat gieđahallojuvvojit, geas lea ovddasvástádus daid gieđahallat, makkár vuoigatvuođat dus leat ja geainna sáhtát váldit oktavuođa.

3) Mat leat persondieđut?

Persondieđut leat buotlágan dieđut ja árvvoštallamat mat sáhttet dutnje laktásit ovttaskasolmmožin,  GDPR artihkal 4 nr. 1 mielde. Mearrideaddji ášši gažaldagas ahte leago diehtu persondiehtu lea ahte sáhttá go čatnot identifiserejeaddji olbmui dahje olbmo gean sáhttá identifiseret.

Dieđut mat sierra eai sáhte čatnot eaŋkilolbmui, sáhttet oktavuođain go dat leat ovttas eará dieđuiguin leat persondieđut jus dat eahpenjuolga identifiserejit olbmo.

4) Persondieđuid gieđahallama ulbmil Loahppaduođaštusportálas

Ulbmil

Persondieđuid gieđahallama ulbmil Loahppaduođaštusportálas lea du identifiseret vai sáhtát viežžat iežat bohtosiid universitehtain ja/dahje allaskuvllain mat leat čatnon Loahppaduođaštusportálii. Dasto lea ulbmil ahte galggat sáhttit juogadit bohtosiiddát geaiguin háliidat.

Rievttálaš vuođđu

Persondieđuid gieđahallama rievttálaš vuođđu Loahppaduođaštusportálas lea GDPR artihkal 6 nr. 1 bustávva e, nr. 3 bustávva b, ja mearrádusaid vuođul mat leat Universitehtaid ja allaskuvllaid lágas § 4-14 ja Nationála loahppaduođaštus- ja árvosátneportála láhkaásahusas. 

5) Makkár persondieđut gieđahallojuvvojit Loahppaduođaštusportálas ja man guhká seastit mii du persondieđuid?

Loahppaduođaštusportálas eai leat makkárge sensitiiva persondieđut.

Olbmot geat leat váldán ja ceavzán ovtta dahje máŋga eksámena universitehtain/allaskuvllain mat leat čatnon Loahppaduođaštusportálii (ja dán ásahusas lea unnimusat okta boađus digitálalaččat)

Loahppaduođaštusportálas lea álelassii du riegádusnummar (vejolaččat D-nummar dahje S-nummar) 11 logu, ja čanastat universitehtaide/allaskuvllaide  Dát persondieđut sihkkojuvvojit dušše jus leat boasttudieđut. Persondieđut vižžojuvvojit njuolga universitehtaid/allaskuvllaid diehtovuođuin gos leat studeren, ja leat Loahppaduođaštusportálas leaččat dal loggejuvvon sisa Loahppaduođaštusportálii dahje it. Dáid dieđuid haga it sáhte viežžat iežat bohtosiid Loahppaduođaštusportálas. Ođđa olbmot geat olahit bohtosiid biddjojuvvojit automáhtalaččat Loahppaduođaštusportálii juohke ija.

Olbmot geat leat registrerejuvvon Loahppaduođaštusportálii (geahča č. 1 dás bajábealde) ja čálihit sisa Loahppaduođaštusportálii

Jus logget sisa Loahppaduođaštusportálii de viežžá Loahppaduođaštusportála du nama Guovddáš álbmotregistaris, Feides dahje universitehtain/allaskuvllain gos leat studeren.

Go logget sisa Loahppaduođaštusportálii de mii seastit dieđuid dan birra maid dagat siidduin. Mii seastit mo loggejit iežat sisa (Feide vai ID-verrát), man guhká ledjet loggejuvvon sisa, vižžetgo iežat bohtosiid, juogaditgo bohtosiid, guđemuš bohtosiid don juogadit, gos bohtosat bohte, geainna don juogadit daid, man guhká liŋka man juogadit doaibmá, man gallii liŋka lea geavahuvvon. Mii vurket maid goas iešguđetge dagut dahkkojuvvojedje, ja makkár hardware (dihtor/dihtorduolbbus/mobiilamearka) ja software (neahttalohkki) lea geavahuvvon. Mii vurket maiddá dieđuid mat muitalit gos máilmmis ledjet go geavahit Loahppaduođaštusportála ja makkár interneahttačujuhusa (URL) geavahit beassat Loahppaduođaštusportálii. Dieđut du daguid birra vurkejuvvojit vai sáhttit addit dutnje geavaheaddjiveahki ja vai sáhttit dadjat juoidá Loahppaduođaštusportála oppalaš geavaheami birra.

Persondieđut, mat šaddet olámuddui liŋkkaid bokte maid ráhkadat Loahppaduođaštusportálas, vurkejuvvojit Loahppaduođaštusportálii 12 mánu maŋŋágo liŋka heittii doaibmamis/don bissehit dan doaibmamis. Sivvan dása lea ahte ii leat vejolaš ráhkadit statistihka dan birra man olusat leat geavahan Loahppaduođaštusportála almma vurkemis du persondieđuid. 12 mánu maŋŋá váldojuvvo identifiseren eret du persondieđuin automáhtalaččat. Ahte identifiseren váldojuvvo eret mearkkaša ahte mii eat sáhte guorrat dieđuid mat leat čohkkejuvvon ruovttoluotta dutnje.

Olbmot geat ožžot liŋkka mas leat bohtosat

Go deaddilat liŋkka mii dutnje lea sáddejuvvon bohtosiiguin Loahppaduođaštusas vurket mii dieđuid du aktivitehta birra. Mii vurket man gallii liŋka lea geavahuvvon, ja makkár hardware (dihtor/dihtorduolbbus/mobiilamearka) ja software (neahttalohkki) lea geavahuvvon. Mii vurket maiddá dieđuid mat muitalit gos máilmmis ledjet go geavahit liŋkka. Dieđut du daguid birra vurkejuvvojit vai sáhttit addit dutnje geavaheaddjiveahki ja vai sáhttit dadjat juoidá Loahppaduođaštusportála oppalaš geavaheami birra.

Dieđut du aktivitehtaid birra vurkejuvvojit 12 mánu. Dat dahkko vai sáhttit ráhkadit statistihka dan birra mo Loahppaduođaštusportála geavahuvvo. 12 mánu maŋŋá váldojuvvo identifiseren eret du persondieđuin automáhtalaččat. Ahte identifiseren váldojuvvo eret mearkkaša ahte mii eat sáhte guorrat dieđuid mat leat čohkkejuvvon ruovttoluotta dutnje.

6) Automáhtalaš áššemeannudeapmi

Du persondieđut eai geavahuvvo automáhtalaš áššemeannudeamis eai ge profileremis.

7) Juogadit du persondieđuid earáide

Álo go dieđut addojuvvojit, earret dalle go addojuvvojit iežas vuogádahkii/gieđahallamii dahje sutnje guhte ieš lea daid registreren dahje sutnje guhte oažžu dieđuid su ovddas, definerejuvvojit juogadeapmin dahje eksporteremin.

Unit - Alit oahpu ja dutkama DGT ja oktasašbálvalusaid direktoráhtta sáhttá addit ja eksporteret dieđuid main leat persondieđut eará vuogádagaide, dat mearkkaša olgguldas diehtogieđahallamii daid oktavuođain go dat adnojuvvo dárbbašlažžan.

Dát persondieđut eai juogaduvvo riikkaide olggobealde EO/EØS, eaige makkárge riikkaidgaskasaš organisašuvnnaide.

Dát persondieđut sáhttet juogaduvvot čuovvovaš áššebeliide/doaimmahagaide:

Universitehta diehtojuohkinteknologiija guovddáš (USIT), Oslo Universitehtas (UiO)

Lea USIT UiO:s mii doaimmaha Loahppaduođaštusportála. USIT bargiin geain barggu oktavuođas lea dasa dárbu ožžot beassanlobi du persondieđuide. Dát sis lea vai sáhttet čađahit geavaheaddjiveahki ja vejolaččat divodit bálvalusa.

UNINETT AS

Lea vejolaš logget sisa Loahppaduođaštusportálii sisačálihančovdosiin FEIDEin. Lea UNINETT AS mii ovdánahttá ja lágida FEIDE. Jus logget sisa FEIDE bokte, lea UNINETT AS bargiin, geain dasa lea dárbu barggustis, beassanlohpi du FEIDE-nammii ja IP-čujuhussii. Dát sis lea vai sáhttet čađahit geavaheaddjiveahki ja vejolaččat divodit bálvalusa. Guhtta mánu maŋŋá sihkkojuvvojit du persondieđut FEIDEs.

Hálddašan ja DGT direktoráhtta (Difi)

Loahppaduođaštusportálii lea vejolaš logget sisa sisačálihančovdosiin MinID, BankID, Buypass ja Commfides ID-verráha bokte. Hálddašan ja DGT direktoráhtas (Difi) lea ovddasvástádus persondieđuid gieđahallat mat gieđahallojuvvojit ID-verráhis, ja dieđuid gieđahallat mat geavahuvvojit MinID hálddašeapmái.

Jus logget sisa ID-verráhiin, sáhttet bargit geavaheddjiidveahkis ja hálddahusas Difi:s oaidnit du riegádannummara ja oktavuođadieđuid ja áigeráddjejuvvon sisaloggenhistorihka jus lea dárbu. Dárbu čuožžila go Difi ferte veahkehit geavaheaddji dahje go lea ohcamin/divvumin boasttuvuođa bálvalusas.

Elektronalaš ID:id (BankID, Buypass ja Commfides) lágideddjiin lea ovddasvástádus gieđahallat persondieđuid mat leat dárbbašlaččat hálddašit iežaset sisačálihančovdosiid.

8) Sihkkarvuohta mii guoská du persondieđuide

Sihkkarastin dihte du persondieđuid Loahppaduođaštusportálas leat dasa biddjon máŋga sihkkarvuođalaš heivehusa; buot sirdimat Loahppaduođaštusportálii ja Loahppaduođaštusportálas leat krypterejuvvon, sii guđet vuostáiváldet liŋkkaid Loahppaduođaštusportálas fertejit geavahit áidnalunddot pinkoda (6 logu) oaidnin dihte sisdoalu mii juogaduvvo liŋkkain, ja leat dahkkon teknihkalaš heivehusat hehtten dihte ahte neahttalohkki sáhttá automáhtalaččat viežžat dieđuid liŋkkain mat bohtet Loahppaduođaštusportálas. Dasto čađaha Unit - Alit oahpu ja dutkama DGT ja oktasašbálvalusaid direktoráhtta riska- ja hearkkesvuođaanalysaid jeavddalaččat, ja sihkkarvuođaiskosiid Loahppaduođaštusportálas sihkkarastin dihte du persondieđuid.

9) Du vuoigatvuođat

Vuoigatvuohta diehtojuohkimii ja geahčadeapmái

Dus lea vuoigatvuohta beassat diehtit mo du persondieđut gieđahallojuvvojit Loahppaduođaštusportálas. Dán personsuodjalusjulggaštusa sisdoalus galget leat dat dieđut maid dus lea vuoigatvuohta oažžut.

Dus lea maiddá riekti beassat oaidnit/ geahčadit du persondieđuid mat leat registrerejuvvon Loahppaduođaštusportálii, ja maiddá eará persondieđuid mat vižžojuvvojit maŋŋágo don leat aktiivvalaččat loggen iežat sisa. Dus lea maiddá riekti oažžut čálihuvvot máŋgosa iežat persondieđuin, jus dan háliidat.

Mii guoská riektái geahčadeapmái, lea dá riekti mii jo buori muddui gozihuvvo čovdosa bokte man ieš stivret Loahppaduođaštusportálas, gos maŋŋá sisaloggema beasat oaidnit dieđuid du oahppobohtosiid birra mat leat registrerejuvvon oahpahusásahusain maidda leat leamaš čatnon.

Riekti divvumii

Dus lea riekti ahte persondieđut mat eai doala deaivása divvojuvvojit. Dus lea maiddá riekti lasihit persondieđuid jus dat leat eahpedievaslaččat. Fuomáš ahte mii viežžat du persondieđuid dain oahpahusásahusain maidda don leat čatnon ja gos leat olahan bohtosiid. Jus oaivvildat Loahppaduođaštusportála čájeha boasttu dahje váilevaš persondieđuid du birra, bivdit mii du váldit oktavuođa oahpahusásahusain. Go válddát oktavuođa lea dehálaš ahte ákkastalat ja vejolaččat duođaštat manne oaivvildat ahte persondieđut leat boastut dahje váilevaččat.

Riekti ráddjet gieđahallama

Muhtin dilálašvuođain sáhttá dus leat riekti gáibidit ahte du persondieđuid gieđahallan ráddjejuvvo. Persondieđuid ráddjen mearkkaša ahte persondieđut ain vurkejuvvojit, muhto ahte vejolašvuohta viidásatgieđahallamii ráddjejuvvo.

Jus oaivvildat ahte leat boasttuvuođat dahje ahte persondieđut leat váilevaččat, dahje leat ovddidan vuosteákka gieđahallama vuostá (loga eanet dan birra dás vuolábealde), lea dus riekti gáibidit ahte du persondieđuid gieđahallan gaskaboddosaččat ráddjejuvvo. Dat mearkkaša ahte gieđahallan ráddjejuvvo dassá oahpahusásahus vej. lea divvon du persondieđuid, dahje lea árvvoštallan leago vuosteágga vuoigaduvvon.

Eará oktavuođain sáhtát maiddá gáibidit ahte du persondieđut ráddjejuvvojit eanet bissovažžan. Vai lea riekti gáibidit ahte du persondieđut ráddjejuvvojit, fertejit eavttut persondiehtolágas ja GDPR artihkkalis leat ollašuhtton.

Riekti sihkkumii

Muhttin oktavuođain lea dus riekti gáibidit ahte mii sihkkut persondieđuid du birra. Riekti sihkkumii ii leat eandalii riekti, ja leago dus riekti sihkkumii ferte árvvoštallot guoskevaš lágaid ektui persondieđuid birra, dainna oaivvildat persondiehtolága ja GDPR. Jus háliidat ahte du persondieđut galget sihkkojuvvot, bivdit mii du váldit oktavuođa minguin. Lea dehálaš ahte ákkastalat manne háliidat ahte persondieđut sihkkojuvvojit, ja vejolaččat maid muitalat makkár persondieđuid háliidat galget sihkkojuvvot. Mii dalle árvvoštallat leatgo eavttut gáibidit sihkkut lágas ollašuhtton. Fuomáš ahte láhkaortnet muhttin oktavuođain dahká midjiide vejolažžan spiehkastit rievttis sihkkumii. Ovdamearkka dihte leat dilálašvuođat goas mii fertet vurket persondieđuid vai sáhttit čađahit doaimma man mii leat universitehta- ja allaskuvlla lága bokte geatnegahtton dahkat, dahje gozihan dihte dehálaš servodatberoštumiid nu mo arkiverema, dutkama ja statistihka.   

Riekti buktit vuosteákka

Dus sáhttá leat riektit buktit vuosteákka gieđahallamii, dat mearkkaša vuosttaldit gieđahallama, jus dus lea erenoamán dárbu bissehit gieđahallama. Ovdamearkka dihte jus dus lea dárbu suodjalussii, lea čiegus čujuhus dahje sullasaš áššit. Vuosteággariekti ii leat eandalii riekti, ja lea dan duohken mii gieđahallama rievttálaš vuođđu lea, ja jus dus lea erenoamán dárbu. Eavttut bohtet ovdan GDPR artihkal 21:s. Jus ovddidat vuosteákka gieđahallama vuostá, árvvoštallat mii leatgo eavttut ovddidit vuosteákka ollašuhtton. Jus mii gávnnahat ahte dus leat riekti vuosttaldit gieđahallama, ja ahte vuosteágga lei vuoigaduvvon, de mii bissehat gieđahallama ja don sáhtát maiddá gáibidit ahte dieđut sihkkojuvvojit. Fuomáš ahte mii muhtin oktavuođain goitge sáhttit spiehkastit sihkkumis, omd jus mii fertet vurket persondieđuid vai sáhttit čađahit doaimma man mii leat universitehta- ja allaskuvlla lága bokte geatnegahtton dahkat, dahje gozihan dihte dehálaš servodatberoštumiid.

Riekti moaitit gieđahallama

Jus oaivvildat mii eat leat gieđahallan persondieđuid rivttes ja lágalaš vuogi mielde, dahje jus oaivvildat mii eat leat nagodan ollašuhttit du rivttiid, lea dus vejolašvuohta moaitit gieđahallama. Gávnnat dieđuid mo minguin válddát oktavuođa 10.  čuoggá vuolde.

Jus mii eat vuhtiiváldde du moaitaga, lea dus vejolašvuohta ovddidit moaitaga Diehtobearráigehččui. Diehtobearráigeahčus lea ovddasvástádus dárkkistit ahte norgga doaimmahagat čuvvot mearrádusaid persondiehtolágas ja GDPR:s go gieđahallet persondieđuid.

10) Oktavuohta

Gieđahallanovddasvástideaddji

Máhttodepartemeanttas lea persondieđuid gieđahallanovddasvástádus Loahppaduođaštusportálas,  GDPR artihkal 4 nr. 7. mielde. Máhttodepartemeanta lea fápmudan beaivválaš gieđahallanovddasvástádusa Unit - Alit oahpu ja dutkama DGT ja oktasašbálvalusaid direktoráhtii. Unit hálddaša Loahppaduođaštusportála ja gieđahallá persondieđuid Loahppaduođaštusportálas gieđahallanovddasvástideaddji ovddas.

Oktavuođadieđut Unit:i: +47 22 84 18 50, vitnemalsportalen@unit.no

 

Publisert 20. okt. 2020 14:41 - Sist endret 30. nov. 2020 09:40